Vissza a kommunizmusba?

Az akkor a háború utáni Németországban a brit és az amerikai megszállási zónák gazdasági ügyeiért felelős Ludwig Erhard 1948 júniusában gondolt egy merészet, és az általános élelmiszerhiány közepette felszabadította az élelmiszerek árait. Az árak ugyan rövid időre megugrottak, de az élelmiszer hiány napokon belül megszűnt, és röviddel később az árak is csökkenni kezdtek.

1990. január 1-ével az akkori lengyel pénzügyminiszter, Leszek Balczerowicz Lengyelországban megismételte a trükköt. Az azonnali jelentős áremelkedést a hónap végére itt is az áruhiány megszűnése, majd az árak csökkenése követte.

Nemrég egy hazai példát is láthattunk. Amikor a benzin ársapka tarthatatlanná vált, és a kormány kénytelen volt megszüntetni eme korábban zseniálisnak vélt intézkedését, a vállalkozások 800 forintot is fizettek egy liter benzinért. Ma már ársapka nélkül is 550 forint környékén láttam 95-ös benzint a kutaknál, ami egészen közel van a korábbi ársapkás árakhoz.

A kormány mégsem tanul. Abból sem, amikor a jegybank elnöke, Matolcsy György, aki a kormánypárt 2010-es választási győzelmét megalapozó gazdasági program kidolgozását vezette, figyelmezteti az élemiszer árak korlátozásának negatív hatásaira. Sőt, június 1-ével újabb lépést teszünk előre - a lenini úton, rendületlenül. A kormány átveszi a vegyesboltok irányítását. Legújabb YouTube videómban arról beszélek, hogy miért egyszerre vicces és siralmas ez az intézkedés? Mivel kellene - többek között - foglalkoznia a kormánynak ahelyett, hogy vegyesboltokat kormányoz, amihez mellesleg ugyanúgy nem ért?

Ha pedig szeretnétek majd ellenőrizni a hatást, figyeljetek arra, amire Balcerowicz és Erhard is figyelt: nő vagy csökken a tojás ára?